CSŐDELJÁRÁS 2014 - MOSTOHÁBÓL ÉDESGYERMEK

felszamolas CSŐDELJÁRÁS: 2014-ES SZABÁLYOK A csődeljárásra vonatkozó csődjogi szabályaok 2014. január 1. napjától sem változtak. Ennek alapján a csődeljárás 2014-ben is a követelések jogszerű csökkentésének eszköze marad. A csődeljárás korábbi előnyei továbbra is érvényesülnek: a csődeljárást indított cég vagyontárgyai érintetlenül megmaradnak, nem kerül a cég felszámoló "kezébe", a cég tartozásai csökkennek sikeres csődeljárás esetén.

A csődeljárás a korábbiakhoz hasonlóan 2014-ben is gyakran előfordulhat például abban az esetben, ha az adós cég kölcsönfelvétellel finanszírozta valamely nagyértékű vagyontárgy, pl.: ingatlan, gépsor beszerzését, azonban a törlesztés időszakában szükségessé válik a további kölcsöntörlesztő részletek összegének csökkentése, futamidejének kitolása, vagy a teljes kölcsöntörlesztés visszafizetés nélküli csökkentése.

CSŐDELJÁRÁS: 2013-AS VÁLTOZÁSOK Az egyre kisebb fizetési hajlandóságot mutató megrendelők, a sok esetben visszaélésszerűen eljáró adóhivatali határozatok, az esetleg devizahátterű vállalkozói hitelek miatt 2013-ban várhatóan tovább fog nőni a csődeljárások száma. A csődeljárás kevéssé ismert, az adós számára pozitív kihatása, hogy az adós cég fennmaradhat, tovább működhet, és - megfelelő körülmények között - tartozásainak csak kis hányadát fizeti meg hitelezői részére: egy eredményes csődegyezség eredményeként a cég tartozásainak nagy része nem követelhető a cégtől a sikeres eljárás után. A Csődtörvény csődeljárásra vonatkozó rendekezései érdemben nem változtak 2013. január 1.-től kezdődően, így ebben az évben is jó eszköze lehet a problémákkal küzdő vállalkozóknak, akik cégüket meg kívánják őrizni.

MI KÜLÖNBÖZTETI MEG A CSŐDELJÁRÁST A FELSZÁMOLÁSTÓL? A csőd, a csődeljárás és a felszámolás a köznapi nyelvhasználatban szinoním fogalmak. Fontos azonban, hogy míg a célja a csődeljárásnak az adós és a hitelezők közötti egyezség létrehozása az adós cég továbbműködése érdekében a követelések jellemzően csökkentett összegű és időben eltolt vagy széthúzott kifizetése mellett, addig a célja felszámolási eljárásnak az adós cég végleges megszüntetése. Jelen cikkünk a csődeljárással kapcsolatos információkat tartalmaz, felszámolással kapcsolatos cikkeinket az alábbi linkeken érheti el:
Cég felszámolás - kft felszámolás: mikor és mikor nem megoldás a cégeladás? >>>
Hét fő tévhit felszámolási eljárásokban >>>
Céges házipénztár és hiánya >>>

CSŐDELJÁRÁS: A MOSTOHAGYERMEK A csődeljárás Magyarországon évtizedeken keresztül mellőzött eljárásnak számított, sok olyan év fordult elő, amelyben a csődeljáőrások száma évente alig érte el a 20-at. A felszámolási eljárásokkal járól egyre nagyobb kockázatok, a felszámolási eljárások egyre rugalmatlanabbá válásának eredményeképpen a csődeljárás egyre inkább reális alternatívát jelenthet a fizetési nehézségekkel küzdő vállalatok számára. A csődeljárás 2012-es módosítását megelőzően éveken keresztül lehetősége volt a hitelezőnek arra, hogy a csődeljáráson kívül maradva figyelje az eseményeket, majd a csődeljárás egyezséggel történő lezárását követően változatlanul folytassa követelése érvényesítését, így az adós hiába jutott egyezségre adósainak többségével, a távolmaradó hitelező által támasztott követelések továbbra is terhelték.

A CSŐDELJÁRÁS VONZEREJE AZ ADÓS SZÁMÁRA A csődeljárás során a megváltozott szabályok szerint lehetőség van arra, hogy a hitelezőkkel az adós megegyezzen abban, hogy a tartozásait mind összegszerűségében csökkentett mértékben legyen csak köteles kielégíteni, illetve a csődegyezség kiterjedhet arra, hogy az így csökkentett összegű tartozás részletekben, hosszabb - akár több éves - futamidőn keresztül kerüljön megfizetésre. Fontos szempont, hogy a korábbi szabályokkal ellentétben azok a hitelezők, akik nem jelentkeztek be hitelezőként a csődeljárásba, a későbbiekben sem végrehajtási eljárással sem más úton nem érvényesíthetik követelésüket, így például felszámolási eljárást nem kezdeményezhetnek az adóssal szemnben. A csődegyezség a 2012-es Csődtörvény-módosítás eredményeképpen - megfelelő előfeltételek teljesülése esetén - kiterjed azon hitelezők követeléseire is, amelyek a csődeljárásba hitelezőként nem jelentkeztek be, vagy a csődegyezséggel nem értenek egyet. A Csődtörvény módosítás eredményeképpen az a hitelező, aki távolmarad a csődeljárástól, a továbbiakban nem érvényesítheti követelését, így az adóssal szembeni követelése gzadasági értelemben elvész.

A CSŐDELJÁRÁS MINT KOCKÁZAT AZ ADÓS HITELEZŐJE SZÁMÁRA Az adós hitelezője (pl.: szállítója, kölcsönjogosultja) számára komoly kockázatot jelent, hogy tevékenységének, az általa szállított áru ellenértékét a csődeljárás eredményeként nem kapja vissza teljes egészében. Hiszen sok esetben előfordulhat, hogy van olyan hitelező, aki a jogszabályi feltételek mellett praktikusan egyedül jogosult meghatározni a csődegyezség tartalmát, és a kielégítési mértéket - vagyis annak az arányát, hogy a követelések a tartozás eredeti összeszerűséghez képest mennyire csökkentett összegben kerüljenek kifizetésre - rendkívül alacsony szinten határoza meg.

A CSŐDELJÁRÁS UTÁN A csődeljárás sikeres - csődegyezséág megkötésével történő - lezárását követően az adós vállalat változatlanul tovább működhet, vagyontárgyait megtarthatja, azok tulajdonában és használatában maradnak. A csődeljárás előtti és utáni "helyzetkép" lényeges különbsége azonban, hogy az adós tartozásai csak a csődegyezségben meghatározott - sok esetben alacsony - mértékben terhelik az adóst, azokat rendszerint csak hosszabb futamidővel kell megfizetnie az adósnak.

KÖVETKEZTETÉSEK Fontos azonban, hogy a csődeljárás alkalmazhatósága, a céloknak megfelelősége vonatkozásában számos körülményt kell megvizsgálni az adós társaság gazdálkodásában, szerződésállományában, vagyoni helyzetében ahhoz, hogy felelős döntés legyen meghozható abban a kérdésben, hogy mennyiben várható, hogy a csődeljárás megfelelő eredményt hozhat az adós számára.



További csődeljárás / felszámolás témájú cikk:

LEFTMENU?INC INCLUDE SUCCESFUL